A kérdés: Megbízhatunk-e a mesterséges intelligenciában a stratégiai és kreatív munkák terén?

Az elmúlt években a mesterséges intelligencia nemcsak a technikai és operatív területeken jelent meg, hanem egyre inkább az innovatív gondolkodás minden területén is. Például a generatív AI eszközök, mint a ChatGPT vagy Claude, már képesek marketing- és pénzügyi piaci elemzéseket végezni hatalmas adatmennyiségek felhasználásával. A SaaS eltűnik…

De mit jelent az, ha egy teljes innovációs stratégia kidolgozását egy gépre bízzuk? Az alábbiakban részletezzük kísérletünket – és miért érezzük kissé kényelmetlenül magunkat az eredményével kapcsolatban.

A kísérlet: Hogyan hagytuk az AI-t stratégiát készíteni

1. Alapadatok és utasítás
   Az AI egy közepes méretű, fenntartható termékeket gyártó magyar vállalat profilját adta meg, megnevezte a célpiacokat és körvonalazta a különleges nehézségeit. Az utasításunk a következő volt:
   „Kérjük, készítsen teljes innovációs stratégiát egy közepes méretű, Magyarországon működő fenntartható termékeket gyártó vállalat számára. A stratégiai programban írja elő a célokat, a nyílt innovációs módot, a technológiai lehetőségeket, az összes érdekelt fél részvételét és a kulcsfontosságú teljesítménymutatókat.”
   
2. Az AI válasza:
   Az AI által javasolt stratégia a következőképpen alakult:
   • Stratégiai cél: Végre programozni az ökológiai lábnyomot (digitálisan).
   • Eszközök az innováció megnyitására vagy a dobozon kívüli gondolkodásra: Együttfejlődési workshopok, hackathonok stb. egyetemekkel
   • Technológiai irány: AI a termékoptimalizáláshoz, blokklánc az ellátási láncok átláthatóságának javítására
   • Szomszédos stratégia: vásárlói közösségek, termelők és regionális kormányzatok
   • Mérési statisztikák: Az évente kiadott új termékek száma és a nyílt projektekből származó bevétel CO2-ben

Első látásra: meggyőző. Rendszeres, logikus, a nyílt innováció nyelvén megfogalmazva.
Az átfogó nézet: Az egész stratégia talán a múltat tükrözi?

❶ Kreativitás nem csak gyűjtés: Míg az AI több tízezer forrásból képes ötleteket gyűjteni, hiányzik belőle a valódi stratégiai betekintés. Nincs belső vízió vagy kulturális megértés – amit mi „kreatív irányításnak” neveznénk, az teljesen kombinatorikus.
❷ Kontextusérzékenység hiánya: A stratégia nem vette figyelembe a magyar sajátosságokat: a jogrendszert, a hatóságok szerepét, az innováció hagyományának hiányosságait. Ez különösen jelentős, ha egy stratégia nemcsak egy elvont modell, hanem egy gyakorlati cselekvési terv is.
❸ Kockázatok ismeretének hiánya: Az AI nem figyelmeztetett: például arra, hogy a blokklánc bevezetése jelentős technológiai beruházás; vagy hogy a közös alkotás magas fokú kulturális rugalmasságot feltételez, ami nem minden szervezetben található meg.

Mi marad az emberek feladata?

Az AI nagyon jó eszköz az inspiráció felkeltésére. Hasznos lehet keretek kialakításában, ötletek generálásában és racionális láncok kidolgozásában. De önmagában ez nem jó stratégia:

• Figyelembe veszi az érintett szervezet belső mechanikáját,
• Érzékeny a társadalmi, politikai és korrekciós helyzetekre,
• Tartalmazza a kockázatértékelést és a döntések hangsúlyozását,
• Érzelmileg és értékalapúan ösztönözheti a csapattagjait.

Ez valami, amit ma (még?) csak az emberek tudnak biztosítani.

És holnap?

A jövő nem igazán arról szól, hogy az AI átveszi a kreativitás irányítását – hanem arról, hogy velünk együtt gondolkodjon, merre menjünk, mit érjünk el és hogyan érjük el. A kérdés nem igazán az, hogy helyettesít-e minket vagy sem. A kérdés az, hogy kik leszünk, amikor már nem vagyunk egyedül a gondolkodásban.”