Vélemény • Innováció & stratégia

Amikor 2024-ben megjelent az Európai Innovációs Eredménytábla, két ország esete keltett különösen nagy figyelmet. Svédország ismét az élmezőnyben végzett, míg Portugália látványos javulást ért el az előző évekhez képest. A két történet azonban másra mutat: Svédország erejét részben a kulturális értékek – az individualizmus és a kockázatvállalás iránti nyitottság – táplálják, míg Portugália előrelépése inkább intézményi reformoknak, oktatási átalakításnak és célzott befektetéseknek köszönhető.

A kérdés tehát: vajon az innováció „a vérünkben van”, vagy inkább azon múlik, milyen rendszereket építünk?

Friss elemzésünk – a 2024-es Európai Innovációs Eredménytábla és Hofstede kulturális dimenziói alapján – vegyes képet mutat. Két tényező különösen kiemelkedik: az individualizmus (az egyéni autonómia fontossága) és az indulgencia (az élet élvezetéhez, kockázathoz való viszonyulás). Azok az országok, ahol ezek erősek, jellemzően magasabb innovációs teljesítményt mutatnak. Svédország, Hollandia és Dánia jó példák: nyitottak az új ötletekre, támogatják a személyes kezdeményezést, és kevésbé félnek a hibázástól.

A csavar: a kultúra összefügg ugyan az alapszintű innovációs erővel, de nem magyarázza az előrelépést az időben. 2017–2024 között a feljebb lépő országoknál az áttörést a kormányzás minősége, az intézményi reformok és a stratégiai beruházások hozták meg.

Mit érdemes ebből leszűrni a vezetőknek?

• A kultúra megadja az alaphangot, de nem írja meg a darabot. Az individualizmus és a szabadság iránti nyitottság jó kiindulópont, de intézményi háttér nélkül az innováció nem bontakozik ki.
• Óvakodjunk a kulturális determinizmustól. Könnyű azt mondani, hogy „Dél-Európa lemarad, mert olyan a kultúrája”. A bizonyíték azt mutatja: a kultúra befolyásol, de nem sorsszerű.
• A rendszer szintű tényezők a kulcs. A tartós innovációs fejlődést a kormányzás minősége, az oktatás, a stabil finanszírozás és a koherens szakpolitika határozza meg.
• Kultúrához illeszkedő, de nem kultúrára épülő stratégiák. Olyan politikák működnek, amelyek rezonálnak a helyi értékekkel (pl. kockázatvállalás támogatása ott, ahol jellemző; együttműködés ösztönzése kollektív kultúrákban).

A nagy tanulság

Az innováció nincs „a vérünkben”. Ez egy keverék: kulturális hajlamok, intézményi döntések és hosszú távú befektetések együttese. Európai vezetőknek ez azt üzeni, hogy egyszerre kell elismerni a kulturális különbségeket, és megerősíteni azokat a rendszerszintű tényezőket, amelyek minden ország számára biztosíthatják a fejlődést – függetlenül a kulturális „DNS”-től.